fbpx

Személyiségfejlesztés könnyedséggel vagy túlkomplikálva

A személyiségfejlesztés témakörét hadd kezdjem egyik kedvenc gondolatommal. Nőjj már fel végre! Hallani sokszor az emberektől vagy hogy “Olyan naiv vagy!”. Mindig viccesnek és mosolyogtatónak találom az ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, mert általában az embereknek nem a naivitással vagy az általuk gyermekinek vélt viselkedéssel van a gondjuk, hanem saját szürkeségükkel.

Amikor gyermekek vagyunk, sokan azt mondják, “Bárcsak már felnőtt lehetnék” aztán, amikor felnőnek, “Bárcsak újra gyerek lehetnék”. Ezzel le is tudják a dolgot. Azt hiszik itt a vége, a célállomás és az, aki már felnőtt, nem is lehet gyerek. Fizikailag ez így is van, de mi van akkor, ha úgy szemlélnéd, hogy azt a gyermeki könnyedséget, kíváncsiságot, vidámságot éled meg felnőtt fejjel.

A régi nemzedék olyan erőkkel akar mindenkit a saját képére formálni, hogy mire felnőnek a gyermekek, teljesen elvesztik identitásukat. A személyiségfejlesztés helyett előtérbe kerül a félelem, düh, magány. Persze még csodálkoznak a felnőttek, hogy milyen felnőttekké válnak. Mi lenne, ha megengednéd saját magadnak is, hogy félelmek, düh, elnyomás helyett, megtapasztald azt a gyermeki könnyedséget, kíváncsiságot, mely arra sarkall, hogy ‘menj, fedezd fel és élvezd’. Milyen lenne, ha a korlátozó hiedelmeidet, energiáidat, gondolataidat elengednéd, visszaküldenéd és szabadon választhatnál? Felüdülés lenne, igaz?  

Megfigyeltem a fiamnál, hogy ő neki a veszély, nem ugyanaz, mint másnak. Van, amikor addig nem is reagál sírással egy-egy eseményre, amíg valaki jelentőség telivé nem teszi neki azt – mit is jelent ez: hogy aggódva, félelemmel teli arccal rohan oda hozzá apa vagy anya, hogy “Te jó ég, jól vagy? Nem tört el semmid?” bla bla bla.

Vagy mondok egy másik példát. Pár hónapja, amikor főztem, igen csúnyán megvágtam a kezem. De akkor valami oknál fogva, nem úgy reagáltam, hogy ez most nagyon fog fájni, hanem odatettem a másik kezem és egyből arra gondoltam, hogy minden ok, eláll a vérzés, és nem lesz az a kellemetlen vágás érzetem. Legnagyobb megdöbbenésemre, tényleg így volt. Nem ömlött a vér, csak amolyan nyomást éreztem, de semmit. Volt időm, hogy bekössem és ment minden tovább. Azóta rendszeresen gyakorlom ezt a módszert – tudatos együttműködés a testemmel.

Kérdezhetnéd, hogy ez most személyiségfejlesztés vagy tudatosság? Ha megnézed a kettő nem is áll olyan messze egymástól, hiszen amikor elindulsz a tudatosság felé, változni fog a személyiséged is – és fordítva. Hogy mennyire fognak egymással összhangban működni, nos az már tényleg csak rajtad áll.

A félelmek irányítanánk ilyen esetben? Igen! Tudsz máshogy reagálni? Igen! Akarsz máshogy reagálni? Tőled függ. A lehetőség ott van, csak élned kell vele. 

Hogy melyik az ijesztőbb: tudatosan élni vagy robot üzemmódban lenni? Ez a válasz már csak rád vár!

Ha eldöntötted és készen állsz, itt megnézheted, hogyan tudok segíteni Neked a személyiségfejlesztésben, és abban, hogy elkezdd az utazást Önmagad felismeréséhez és egy Boldogabb Élethez.

2018-04-02T08:43:54+00:00